Kogal

A kogal egy szubkultúra a gyarun belül. A stílus képviselői általában gimnazista éveinek végén járó gazdag lányok. Ők a divatos márkák, zene, kiegészítők megvásárlása útján jelzik társadalmi helyzetüket. A kogal kinézet nagyon hasonlít a napbarnított kaliforniai-völgyi lányokra, de nyelvezetükben is sok a hasonlóság. A kogal nem keverendő össze a ganguro-val, még ha sokak szerint hasonló is. A kogalokat jellemzi a magassarkú cipők, a miniszoknyák, sok smink, festett haj (általában szőke, vagy világos barna), enyhén mesterségesen barnított bőr, és divatos márkás kiegészítők. Az iskolai megjelenésük is eltér egy átlag japán gimnazistáétól: szoknyájuk rövidebb és bő térdig érő zoknit hordanak. A kogalok sokat költekeznek, de akkor is csak márkás és divatos dolgokat vesznek. Ennek köszönhetően ők a telefonpiac első számú vásárlóik, de a Burberry sálak és a Louis Vuitton táskák is kelendőek náluk. A kogalok sok időt (no meg a szüleik pénzét) használnak el vásárolgatásra, szórakozásra, így a kulturális központjuk Shibuya, azon belül pedig Shibuya 109-es épülete, noha bizonyára más városokban is jelen vannak, csak csekélyebb számban. Nyáron a tengerparton is feltűnnek. A kritikusok a kogal kultúrát egyszerűen materializmusnak tartják, amelyben nagy lelki- vagy szellemi ürességet tükröz a modern japán életben. Sok kogalt támogatva van a gazdag szüleik által, és szinte már ingyenélők módjára élnek. A kogal szubkultúra 1990-es évek közepén jelent meg, és azóta számos formában feltűnt más alkategóriákon belül. Sokan hasonlítják még őket össze a lolitákkal, akik "gyermekdedségüket" szeretnék visszakapni. Azonban míg a lolita kinézetben teljesen más, egyéb téren is eltérések vannak. Legfőbb példája a ruhákra költött pénz mennyisége. A kogal kifejezés eredete vitatott. A legelterjedtebb változat az, hogy a gimnáziumból származik, koutou gakkou (高等学校), vagy a koukou-ból (高校). A harmadik verzió szerint a ko a kicsinyítőből származik, vagyis ko (子).